#274 - mix

sok minden nem történik a házunk táján. 

tegnap például eldugult a klotyó, este kellett wc pumpáért szaladgálni. 

ennél viszont sokkal érdekesebb és fontosabb, hogy múlt héten itt voltak anyuék. villámlátogatás volt, pénteken délután érkeztek és hétfőn reggel mentek is vissza. pénteken nem is csináltunk semmit, csak vacsoráztunk és beszélgettünk. szombaton bementünk a St. James parkba, megnéztük a Buckingham palotát, megejtettük a szokásos szuvenírvásárlást, Sanyi bácsit felültettük a tube-ra, ez volt az első alkalom, hogy metrózott. :) aztán elmentünk Cricklewoodba, anyu életében először evett fish&chipset. vasárnap pedig, mivel ragyogó napsütésre ébredtünk, lementünk a tengerpartra. ahol persze már egyáltalán nem sütött a nap. :D egyszer csak meglátjuk már Southend-on-Seat jó időben is... kivonatoztunk a móló végére, aztán mikor már kezdtünk megfagyni, akkor visszavonatoztunk. fél óra pont elég is volt kint szellőzni. anyu persze összeszedett mindenféle kagylót meg csigát, mondtam is Norbinak, hogy hát innen örököltem én is a szedegetős szenvedélyem. :D itthon aztán nekiálltam a kádban leöblíteni a sok tengeri biszbaszt. anyu mondta, hogy hagyjam, majd ő otthon másnap elintézi őket, csak rakjuk bele az összeset egy zacsiba, de még jó, hogy megnéztük, mert véletlenül hazahoztunk két picurka rákot. :( a reptéren, ha észreveszik, le is csukták volna őket élő állat csempészéséért. bár én nem is tudom, hogy ez a Luton milyen hely. volt anyunál egy fél literes víz, de elfelejtkezett róla. és simán bevitte, meg se nézték, meg se kérdezték, hogy nyissa ki a táskáját. ő is csak bent vette észre, hogy nála van. a múltkor meg azt olvastam, hogy nincsenek biztonsági kamerák se, mindenki figyeljen oda az értékeire. hát köszi! :D 
egy szónak is száz a vége, jó volt őket látni, de piszkosul elfáradtunk. ugye amihez nincs hozzászokva az ember, az fárasztó. és mi nem vagyunk az a beszédes fajta Norbival, mármint nyilván beszélgetünk, de van, hogy egész délután nem szólunk egymáshoz. ő játszik a gépen, én olvasok, elfoglaljuk magunkat. anyuék viszont egyfolytában beszélnek, kipattan a szemük és mondják. :D és ettől én nagyon gyorsan le tudok merülni. közben meg rohadtul lelkiismeret-furdalásom van, hogy évente 1x-2x találkozunk és akkor is "zavarnak", és majd ha nem lesznek, akkor örülnék, ha csak egy szavukat is hallanám... :(

voltunk Bözsi néninél :D

és kaszinóztunk is :D

ja, júniusban vettünk egy ágyat, ilyen felfújhatós matracot, amit a mostani látogatáskor kurvacica valószínűleg kilyukasztott, mert hétfő reggelre úgy leeresztett, hogy a seggünk a padlón volt. :D aztán pár napig kiterítve hagytuk neki, addigra tökig leeresztett, viszont őfelsége nagyon élvezte, hogy lehet rajta ugrálni meg szaladozni és a karma beleakad és nem csúszik és juppppiiiiiiii! látni kellett volna. :D a matrac sorsa az lesz, hogy berakjuk a kocsiba, így amikor kirándulni megyünk, lesz egy "plédünk", aminek az egyik fele vízhatlan. vagy kidobom a picsába. ez még nem dőlt el. :D

munka: a kedvenc kollégám, Mario elment, a másik kedvencem, Sean csak hétvégén dolgozik. az új csaj eddig egy másik boltban dolgozott, onnan rakták át hozzánk. állandóan beszél, de semmi értelmeset nem mond, a többiek is hasonlóak. fiatalok, 22-24 évesek, marháskodnak egész nap, a vevőket le se szarja egynémelyik, állandóan elbóklásznak valamerre, a 20 perces szünet 30 percig tart és elintézik annyival, hogy bocs, megbeszélnivalóm volt a mittudoménkivel... én meg csak állok ott és nem értem se őket, se azt, hogy ezt miért engedik. de a menedzser se különb, szóval itt is a fejétől bűzlik a hal. öreg vagyok én már ehhez. meg ugye a legnagyobb baj az, hogy alapból nem szeretem az embereket. bár ezt elég jól titkolom, vannak visszatérő vevőim, akik szeretnek. van egy csaj, konkrétan azt mondta a kollégámnak, hogy minden boltba kellene legalább egy olyan eladó, mint én vagyok. az azért jól esett. szóval jól csinálom, csak épp sok nekem ez a sok ember. a sütikéket tökre szeretem rendezgetni, öröm látni, mikor szépen sorakoznak egymás mellett, csak az emberek ne lennének. :D vágni is ezért szeretek (részben), mert csak a gép van és én. esetleg állatokkal kellene dolgoznom. azok legalább értelmesek. 

a macskát megint vinni kell kozmetikába, az lesz kb. 70-80 font megint. de valószínűleg most le kell totál borotválni, mert annyira össze van állva a bundája, hogy ezzel már mást nem lehet kezdeni. 

az HMRC-től is kaptam egy levelet, hogy fizessek be 77 font adót, amit az előző munkahelyem nem vont le. a postán nagyon rendes volt a néni, mindent szépen elmagyarázott, mert lövésem se volt, hogy kell ezt intézni. adtam is neki pozitív feedbacket, de a nevét nem tudtam, szóval a leírásban megadtam, hogy 50 év körüli szőke hölgy és zárójelben odaírtam, hogy elnézést, ha nem találtam el a korát. :D de basszus, mire minden költséget, ajánlott levél díját befizettem, 95 font lett belőle. :(

mivel Portugália elmarad, a szabadságot viszont már kivettük, azért mégiscsak utazunk, St. Ivesbe megyünk, Cornwallba. csak ne szakadjon az eső, semmi egyebet nem kívánok. :)

nagyjából ezek vannak, semmi extra, csak zajlik az élet. :)