Wednesday, 26 August 2015
#193 - hétvége
elég jó kis szombat-vasárnap van mögöttünk. olyan volt, mint egy mini nyaralás. :)
szombaton elfáradtunk Digger barátommal az Alexandra Palace-hoz, ahol streetfood és craft beer fesztivál volt. csatlakozott hozzánk Máté és kedves családja. vagyis inkább én csatlakoztam mindannyiukhoz, de nem ez a lényeg. hanem. olyan isteni finom sört ittam, amilyet már rég nem. a neve: sierra nevada ale. nagy örömömben mindjárt ki is borítottam kb. a felét, de ami maradt... hmmmm. egyébként maga a fesztivál nem volt egy hűdenagy, a tömeg viszont annál inkább. sörös stand konkrétan kettő volt. azért ez egy sörfesztiválon elég gyengusz. viszont jó kis jazz szólt pár idősebb hapsiból, a dj pult pedig maga a dizájn, kazettákból volt összerakva. képek itt láthatók a "rendezvényről", vagyis inkább a helyszínről, mert a tömeg miatt sörcsapolást, hússütést, grillkocsit fényképezni esélytelen volt.
aztán hazaértünk, megérkezett Norbi és folytattuk tovább a szórakozást. a The Montagu Pyke nevű műintézménybe voltunk hivatalosak, Norbi menedzserének búcsúbulijára. itt iddogáltunk éjfélig, én megkóstoltam életem első, második és harmadik tequiláját, majd miután kitessékeltek minket, beugrottunk egy gyors hamburgerre a FG-ba, onnan pedig hazabuszoztunk. a buliról néhány szót: nemzetközi csapat, angol, ausztrál, spanyol, lengyel, magyar hazafiakkal. érdekes élmény volt, szimpatikus fiatalok és kevésbé fiatalok marháskodtak együtt. megtudtam, hogy Norbi egy nagyon jó srác (nem mintha nagy meglepetés lett volna, általában két perc alatt illeszkedik be egy új társaságba), találkoztam egy fiatalemberrel, akinek a szülei egy szlovák-magyar pár, de ő már itt született és erős akcentussal beszéli a magyart, beszélgettem 10-12 éve itt élő magyarokkal, és érdekes módon mind ugyanazt látjuk, hogy nem keressük egymás társaságát, mert tartunk azoktól, akik csak lehúznának, átvernének, ezért inkább a jó ismeretségek lehetőségétől is hagyjuk magunkat elesni... szóval érdekes, de legfőképpen vicces este volt. már az első bemutatkozás furcsára sikeredett, mert a másik fél neve Arek volt, az enyém meg ugye Erika és akkor ő háromszor mondta el, hogy Arek, én meg háromszor, hogy Erika, és akkor ő már kezdett eléggé ideges lenni, hogy nem tudom megérteni és kimondani a nevét. :D meg az ausztrál fiú is vicces volt, mert a kilencet úgy mondta, hogy nojn. ezen aztán nagyot derültünk, főleg, mikor a 9,99-et mondatták el vele. :D
vasárnap pedig az otthonról érkezett exkollégánkkal, feleségével és itt élő lányával, illetve az ő barátjával töltöttük a napot, ettünk a Zizziben, aztán elmentünk egy pubba, ahol ismét egy új sörrel ismerkedtem meg, aztán onnan elsétáltunk egy másik pubba, amit 1583-ban alapítottak, itt szintén ittunk egy jót, a doom bar ale nevű seritalt, majd elsétáltunk volt kollégánk lányáékhoz, ahol még beszélgettünk kicsit, majd hazateleportáltuk magunkat.
ennek a napnak az volt a tanulsága, hogy nem szabad belelustulni a mostani munkánkba, egész végig azt magyarázták, hogy igenis el kell kezdenünk már most keresni szakmai melót. és hát igazuk van. főleg azt látva, hogy mit lehet elérni itt, ha valakinek normális munkája van. nyilván az ő példájuk kirívó, nem minden harmincas fiatal pár indul el hét hónapos világkörüli útra, de ők megteremtették a feltételeket és most készülődnek: San Francisco, Hawaii, Cuba, Argentina, Chile, Új-Zéland, Ausztrália, Vietnam, Kína, Kambodzsa... egyszóval van miért dolgozni. :)
ja, és újabb arcát is megismertük Londonnak, Canary Wharf eszméletlen jól néz ki. ez a környék pedig egyenesen ultrabrutál, olyan, mintha valahol a tengerparton jártunk volna. :) kikötő, vitorlások, lakóhajók... szép.
hát, így hanyatlik a Nyugat. :)
szombaton elfáradtunk Digger barátommal az Alexandra Palace-hoz, ahol streetfood és craft beer fesztivál volt. csatlakozott hozzánk Máté és kedves családja. vagyis inkább én csatlakoztam mindannyiukhoz, de nem ez a lényeg. hanem. olyan isteni finom sört ittam, amilyet már rég nem. a neve: sierra nevada ale. nagy örömömben mindjárt ki is borítottam kb. a felét, de ami maradt... hmmmm. egyébként maga a fesztivál nem volt egy hűdenagy, a tömeg viszont annál inkább. sörös stand konkrétan kettő volt. azért ez egy sörfesztiválon elég gyengusz. viszont jó kis jazz szólt pár idősebb hapsiból, a dj pult pedig maga a dizájn, kazettákból volt összerakva. képek itt láthatók a "rendezvényről", vagyis inkább a helyszínről, mert a tömeg miatt sörcsapolást, hússütést, grillkocsit fényképezni esélytelen volt.
aztán hazaértünk, megérkezett Norbi és folytattuk tovább a szórakozást. a The Montagu Pyke nevű műintézménybe voltunk hivatalosak, Norbi menedzserének búcsúbulijára. itt iddogáltunk éjfélig, én megkóstoltam életem első, második és harmadik tequiláját, majd miután kitessékeltek minket, beugrottunk egy gyors hamburgerre a FG-ba, onnan pedig hazabuszoztunk. a buliról néhány szót: nemzetközi csapat, angol, ausztrál, spanyol, lengyel, magyar hazafiakkal. érdekes élmény volt, szimpatikus fiatalok és kevésbé fiatalok marháskodtak együtt. megtudtam, hogy Norbi egy nagyon jó srác (nem mintha nagy meglepetés lett volna, általában két perc alatt illeszkedik be egy új társaságba), találkoztam egy fiatalemberrel, akinek a szülei egy szlovák-magyar pár, de ő már itt született és erős akcentussal beszéli a magyart, beszélgettem 10-12 éve itt élő magyarokkal, és érdekes módon mind ugyanazt látjuk, hogy nem keressük egymás társaságát, mert tartunk azoktól, akik csak lehúznának, átvernének, ezért inkább a jó ismeretségek lehetőségétől is hagyjuk magunkat elesni... szóval érdekes, de legfőképpen vicces este volt. már az első bemutatkozás furcsára sikeredett, mert a másik fél neve Arek volt, az enyém meg ugye Erika és akkor ő háromszor mondta el, hogy Arek, én meg háromszor, hogy Erika, és akkor ő már kezdett eléggé ideges lenni, hogy nem tudom megérteni és kimondani a nevét. :D meg az ausztrál fiú is vicces volt, mert a kilencet úgy mondta, hogy nojn. ezen aztán nagyot derültünk, főleg, mikor a 9,99-et mondatták el vele. :D
 |
| a Tottenham Court Road tube állomás fala :) |
 |
| "felújítás", úton a tetthely felé |
vasárnap pedig az otthonról érkezett exkollégánkkal, feleségével és itt élő lányával, illetve az ő barátjával töltöttük a napot, ettünk a Zizziben, aztán elmentünk egy pubba, ahol ismét egy új sörrel ismerkedtem meg, aztán onnan elsétáltunk egy másik pubba, amit 1583-ban alapítottak, itt szintén ittunk egy jót, a doom bar ale nevű seritalt, majd elsétáltunk volt kollégánk lányáékhoz, ahol még beszélgettünk kicsit, majd hazateleportáltuk magunkat.
ennek a napnak az volt a tanulsága, hogy nem szabad belelustulni a mostani munkánkba, egész végig azt magyarázták, hogy igenis el kell kezdenünk már most keresni szakmai melót. és hát igazuk van. főleg azt látva, hogy mit lehet elérni itt, ha valakinek normális munkája van. nyilván az ő példájuk kirívó, nem minden harmincas fiatal pár indul el hét hónapos világkörüli útra, de ők megteremtették a feltételeket és most készülődnek: San Francisco, Hawaii, Cuba, Argentina, Chile, Új-Zéland, Ausztrália, Vietnam, Kína, Kambodzsa... egyszóval van miért dolgozni. :)
ja, és újabb arcát is megismertük Londonnak, Canary Wharf eszméletlen jól néz ki. ez a környék pedig egyenesen ultrabrutál, olyan, mintha valahol a tengerparton jártunk volna. :) kikötő, vitorlások, lakóhajók... szép.
 |
| :) |
 |
| bal oldalon a "kutyámajom" látható |
 |
| "csak az a szép zöld gyep" |
 |
| Zizzi |
 |
| The Ledger Building - a vasárnapi első pub |
 |
| The Grapes - a vasárnapi második pub |
 |
| tapéta a wc-ben |
 |
| kilátás a pubból |
 |
| vitorlás a Temzéről |
 |
| az utat meg eltolják, hogy beférjen. háttérben Ramsey étterme |
 |
| a fej nélküli vitorlázók |
hát, így hanyatlik a Nyugat. :)
Saturday, 22 August 2015
Friday, 21 August 2015
#191 - glória a fejem felett
ezt a két véleményt közzé kell tennem. nagyon jól esett mindkettő. olyanoktól kaptam, akikkel nem találkoztam személyesen (illetve az egyikükkel azóta már igen), csak egy helyre járunk posztokat kommentelni (illetve az egyikükkel már nem).
furcsa dolgok ezek a netes kapcsolatok, mert elvégre mit befolyásolja az életem, hogy idegenek a világ vagy Európa másik végéről mit gondolnak rólam, közben meg mégis jól esik a kicsi szűvemnek, hogy nem úgy "nézek ki", mint egy ostoba gyökér. :D
"Nem ismerlek személyesen, sohasem láttalak.
Az egyetlen oka annak hogy küldtem néhàny tefiltert az, hogy visszafogott lényegretörően okos, konfliktuskerülő hozzàszólàsaiddal nekem te vagy a mérce itt a blogon.
Mindig ilyen akartam lenni és sohasem sikerült, sikerülne ilyennek lennem.
Így aztàn maradok inkáb a kicsit polgàrpukkasztó és nagyon megosztó személyiség."
"Nagyon elveztem a hozzaszolasaid, legtobbszor epp amikor nem ertettem egyet elsore, de a gondolataid hatasara tagult a vilagkepem. Toled sok mindent konnyu elfogadni, asszem ugy szoktak ezt hivni, hogy hiteles vagy. A fenykepeid hatasarol nem is beszelve."
furcsa dolgok ezek a netes kapcsolatok, mert elvégre mit befolyásolja az életem, hogy idegenek a világ vagy Európa másik végéről mit gondolnak rólam, közben meg mégis jól esik a kicsi szűvemnek, hogy nem úgy "nézek ki", mint egy ostoba gyökér. :D
"Nem ismerlek személyesen, sohasem láttalak.
Az egyetlen oka annak hogy küldtem néhàny tefiltert az, hogy visszafogott lényegretörően okos, konfliktuskerülő hozzàszólàsaiddal nekem te vagy a mérce itt a blogon.
Mindig ilyen akartam lenni és sohasem sikerült, sikerülne ilyennek lennem.
Így aztàn maradok inkáb a kicsit polgàrpukkasztó és nagyon megosztó személyiség."
"Nagyon elveztem a hozzaszolasaid, legtobbszor epp amikor nem ertettem egyet elsore, de a gondolataid hatasara tagult a vilagkepem. Toled sok mindent konnyu elfogadni, asszem ugy szoktak ezt hivni, hogy hiteles vagy. A fenykepeid hatasarol nem is beszelve."
Wednesday, 12 August 2015
#190 - csipes
azt mondja nekem ma: te miert csipted meg a hatam ejjel? mondanom se kell, hogy nem csiptem meg. :D de szerinte igen, hajnali negy korul tortenhetett es biztos azert nem emlekszem ra, mert alomcsipo vagyok, vagyis almodtam es kozben csiptem. de azert szeret, meg ha csipkedem is. :D
Tuesday, 11 August 2015
#189 - gyerekvállalásról újra
nem, nem, továbbra sem gondoltam meg magam. sőt.
évek óta szedem a fogamzásgátlót, érzem, hogy nem tesz jót, hiába alacsony a hormontartalma. és ez vár rám még vagy húsz évig. vagy tovább. (illetve hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudom, de ma mondta az egyik kolléganőm, hogy igaz, hogy itt UK-ban ingyenes a fogamzásgátló tabletta, de elmarad tőle a menstruáció és ez ultragáz, mert tuti valami káros van benne. ami még igaz is lehet, de brit nők milliói szednek gyógyszert és nem gondolom, hogy halálos veszély leselkedne rájuk a dobozból vagy tömegesen halnának bele a fogamzásgátlásba. ráadásul az otthoni nőgyógyászom csak akkor írja fel a gyógyszert, ha évente megyek rákszűrésre, ami szeptemberben lesz esedékes, tehát nem megyek. hozzá legalábbis. a tabi viszont augusztus végéig elég. szóval...)
a gumi, pesszárium, különféle gélek, ráolvasás, kiszámolás, hőmérőzés nem játszik.
a spirálról sok rosszat olvastam, ráadásul anyu az mellett maradt terhes, szóval kösz, de nem.
a művi meddővé tétel: hát ez az, amin rágódok mostanában.
Magyarországon az én esetemben ez rövidre lenne zárva, nincs rá lehetőség, mert nincs még elég gyerekem és túl fiatal is vagyok hozzá. itt viszont, mint nemrég megtudtam, lényegében annyi a történet, hogy megbeszéled magaddal, a társaddal (ha van), a dokival, aztán megműtenek. pont. ráadásul ingyenes az egész.
a dilemma:
részemről: nincs. sose akartam szülni, most se akarok és a jövőben se fogok akarni szerintem. 4-5 év múlvára egészen más terveim vannak. 40 éves korom felett meg már biztos, hogy nem akarok gyereket.
Norbi részéről: mi van, ha meggondolom magam. ami ugye édeskevés, mert ha én meg is gondolom magam, még neki is meg kellene gondolnia magát, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis őt is épp annyira érdekli a gyerekvállalás, mint engem: semennyire. aztán szerinte még az is van, hogy az embernek ugye mindig az kell, amit nem lehet, és ebben van is igazsága, de azt hiszem, hogy elég biztos vagyok benne, hogy ezt semmilyen körülmények között nem akarom, ha lehet, ha nem.
"mások" részéről: fiatal vagy még egy ilyen végleges döntéshez, nem tudhatod, mi lesz pár év múlva, lehet, hogy majd megérik benned a vágy... - tizenpáréves korom óta vagyok vele tisztában, hogy az anyai ösztön belőlem bizony hiányzik. azóta eltelt párszor pár év, úgy nagyjából 20, és semmi sem változott.
anyu részéről: azt csinálok, amit szeretnék, de az ő véleménye csak az, hogy 40 évesen már ne szüljek, ha addig nem tettem meg, illetve ha nem vagyok benne ezercsillió százalékig biztos, hogy akarok gyereket, akkor meg se forduljon a fejemben legyártani.
szóval itt tartunk most. holnap azért elmegyek a gp-hez a biztonság kedvéért kérek gyógyszert, aztán közben hátha anyu dokija felírja nekem, amit otthon szedtem és akkor ki tudják küldeni a hónap végéig.
a döntést meg majdcsak megszülöm. hogy stílszerű legyek. :)
évek óta szedem a fogamzásgátlót, érzem, hogy nem tesz jót, hiába alacsony a hormontartalma. és ez vár rám még vagy húsz évig. vagy tovább. (illetve hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudom, de ma mondta az egyik kolléganőm, hogy igaz, hogy itt UK-ban ingyenes a fogamzásgátló tabletta, de elmarad tőle a menstruáció és ez ultragáz, mert tuti valami káros van benne. ami még igaz is lehet, de brit nők milliói szednek gyógyszert és nem gondolom, hogy halálos veszély leselkedne rájuk a dobozból vagy tömegesen halnának bele a fogamzásgátlásba. ráadásul az otthoni nőgyógyászom csak akkor írja fel a gyógyszert, ha évente megyek rákszűrésre, ami szeptemberben lesz esedékes, tehát nem megyek. hozzá legalábbis. a tabi viszont augusztus végéig elég. szóval...)
a gumi, pesszárium, különféle gélek, ráolvasás, kiszámolás, hőmérőzés nem játszik.
a spirálról sok rosszat olvastam, ráadásul anyu az mellett maradt terhes, szóval kösz, de nem.
a művi meddővé tétel: hát ez az, amin rágódok mostanában.
Magyarországon az én esetemben ez rövidre lenne zárva, nincs rá lehetőség, mert nincs még elég gyerekem és túl fiatal is vagyok hozzá. itt viszont, mint nemrég megtudtam, lényegében annyi a történet, hogy megbeszéled magaddal, a társaddal (ha van), a dokival, aztán megműtenek. pont. ráadásul ingyenes az egész.
a dilemma:
részemről: nincs. sose akartam szülni, most se akarok és a jövőben se fogok akarni szerintem. 4-5 év múlvára egészen más terveim vannak. 40 éves korom felett meg már biztos, hogy nem akarok gyereket.
Norbi részéről: mi van, ha meggondolom magam. ami ugye édeskevés, mert ha én meg is gondolom magam, még neki is meg kellene gondolnia magát, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis őt is épp annyira érdekli a gyerekvállalás, mint engem: semennyire. aztán szerinte még az is van, hogy az embernek ugye mindig az kell, amit nem lehet, és ebben van is igazsága, de azt hiszem, hogy elég biztos vagyok benne, hogy ezt semmilyen körülmények között nem akarom, ha lehet, ha nem.
"mások" részéről: fiatal vagy még egy ilyen végleges döntéshez, nem tudhatod, mi lesz pár év múlva, lehet, hogy majd megérik benned a vágy... - tizenpáréves korom óta vagyok vele tisztában, hogy az anyai ösztön belőlem bizony hiányzik. azóta eltelt párszor pár év, úgy nagyjából 20, és semmi sem változott.
anyu részéről: azt csinálok, amit szeretnék, de az ő véleménye csak az, hogy 40 évesen már ne szüljek, ha addig nem tettem meg, illetve ha nem vagyok benne ezercsillió százalékig biztos, hogy akarok gyereket, akkor meg se forduljon a fejemben legyártani.
szóval itt tartunk most. holnap azért elmegyek a gp-hez a biztonság kedvéért kérek gyógyszert, aztán közben hátha anyu dokija felírja nekem, amit otthon szedtem és akkor ki tudják küldeni a hónap végéig.
a döntést meg majdcsak megszülöm. hogy stílszerű legyek. :)
#188 - kinyíródok
annyi egyszerű nép van, hogy nem lehet elmondani. és azt sem, mennyire utálom őket. csömöröm van az emberektől. miért? elmesélem.
mostanában szinte csak kasszában dolgozom. ez azt jelenti, hogy felveszem a rendelést, odaadom a sört, vizet, üdítős poharat, elveszem a pénzt, visszaadom, ami jár, csók. de ha ez ilyen egyszerű lenne, hajjjaj.
rövid összefoglaló a lényeges infókról:
a kínálat: hamburger, cheeseburger, baconburger, baconcheeseburger. a regular méret két húst tartalmaz, a little egyet.
15 féle ingyenes topping van: lettuce, tomatoes, onions, ketchup, mustard, mayo, pickles, grilled onions, grilled mushroom, jalapeno pepper, green pepper, relish, hp sauce, bbq sauce, hot sauce. nincs limit, mindent lehet kombinálni mindennel.
krumpli 3 méretben és kétféle ízben: little, regular, large, salty, cajun.
ez mind ki van írva egy kurvanagy táblára, amit szinte mindenki tátott szájjal bámul hosszú percekig, miközben várakozik.
szerintem ez elég egyszerű, kiválasztod a megfelelő hamburgert a megfelelő méretben, kiválasztod a feltéteket és a krumplidat, ennyike.
a nép ezt nem tudja. a nép jó esetben azt tudja, hogy kérek egy hamburgert, krumplit meg üdítőt. és akkor kezdődik a barkochba.
with cheese or without?
little or regular?
salty or spicy?
little, regular or large?
softdrink or water or milkshake?
ja, nem is. az első, hogy kérnek egy burgert és várnak. ilyenkor szinte kivétel nélkül mindenkitől egyesével meg kell kérdezni, hogy krumplit is kér-e. jaaaa, perszeeee. akkor mondjad bzmeg! aztán még hogy inni is szeretne-e, hát nyilván azt is szeretne, de hogy magától meg nem mondaná, az hétszentség. nem is értem, mi a szart titkolóznak.
aztán ha lehet átlagolni különféle népeket a fogyasztási szokásaik vagy mittudoménmi alapján, akkor a következő minták vannak:
ha muszlimok jönnek:
-give me a hamburger!
-with cheese or without?
-with cheese.
-single or double?
-single.
-any toppings?
-no. just mayo and lettuce.
-any fries?
-yes, small.
-salty or spicy?
-no no, not spicy!!!
-anything to drink?
-kola, kola!
variációk muszlim vásárlók esetében:
-give me a cheeseburger, without cheese!
-what is the difference between the hamburger and the cheeseburger?
-a cheeseburger comes with cheese?
-the meet is halal?
kedvenc sztorim:
-the meet is halal?
-no, it's not halal.
-ok, bye.
2 perccel később visszajön:
-the fries: halal?
-it's a potato, man!
-ok, give me one!
(a fejem valami ilyesmi forma lehetett, vagy ezek tetszőleges keveréke. :D)
ha távol-keletiek jönnek:
-i would like a hamburger.
-any toppings?
-no.
-it's free.
-everything.
ha spanyolok, olaszok, portugálok, dél-amerikaiak jönnek:
na ők tök változatosan esznek, náluk a kiejtés érdekes: lettuccse, kepcsup, grilléd ónion, mászrúm...
ha kelet-európaiak jönnek:
itt is a kiejtés mókás: dzsalapennyo, dzsapalennyo, hamburrrrgerrr, tométó, májó...
ha franciák jönnek:
az első kérdés mindig: beszélsz franciául?
sokszor nagyon kell rajtuk röhögnöm, de ugye nem lehet. meg aztán egy idő után tényleg felőrli a sok hülyeség az ember idegeit. napi 130-170 vásárlással számolva legalább 250x kell feltenni ugyanazt a kérdéssort, de inkább többször, mert ugye egy vásárlás nem egyenlő egy vevővel, többnyire társaságban jönnek. mindenkinek egyesével elmondani, mit jelent, hogy feltét, hogy több mint 100 féle üdítő van és a coke machineből tudja kifejni, hogy azt hol találja, hogy a rendelését hol tudja felvenni, hol a szalvéta, a wc, a szívószál...
és akkor még nem beszéltem a részegekről és bunkókról:
-aki hadar, majd lesajnálva megkérdezi: nem értetted, mi, amit mondtam, majd kiröhög
-aki csettint, mint a kutyának
-aki idegbeteg, mert nem érti, hogy kell rendelni és velem pattog, hogy ez milyen bonyolult rendszer
-aki be van baszva, nincs nála elég pénz és ezért lekurváz
-aki be van baszva, rendel valamit, csak azért tud fizetni, mert contactless kártyája van és ahhoz nem kell pin kód, mert az nem jut eszébe, majd 5 perccel később az se, hogy már rendelt és újra jön
és még valami. a legundorítóbb dolog az egészben: a five guysban nagy dobozok vannak kirakva, tele földimogyoróval. ez ingyenes. (láttam menedzser figurát, aki az öltöny belső zsebébe pakolta a mogyorót, me' ugye ingyé' van, visz az irodába is.) az egy helyzet, hogy dobálják szanaszét a héjját*, viszik ész nélkül mindenhova, még a slozira is, de ugye mire odaérnek a kasszához, addigra pépesre nyammogják a mogyit, majd BELEKÖPIK az arcomba. illetve egyszer a szemembe is. akkor azt hittem, behányok.
szóval ezek a népek. a föld minden szegletéből. a világ gyors pusztulásra van ítélve, én mondom.
*pillanatra elgondolkodtam, hogy vajon nem-e a héját dobálják esetleg. :D
mostanában szinte csak kasszában dolgozom. ez azt jelenti, hogy felveszem a rendelést, odaadom a sört, vizet, üdítős poharat, elveszem a pénzt, visszaadom, ami jár, csók. de ha ez ilyen egyszerű lenne, hajjjaj.
rövid összefoglaló a lényeges infókról:
a kínálat: hamburger, cheeseburger, baconburger, baconcheeseburger. a regular méret két húst tartalmaz, a little egyet.
15 féle ingyenes topping van: lettuce, tomatoes, onions, ketchup, mustard, mayo, pickles, grilled onions, grilled mushroom, jalapeno pepper, green pepper, relish, hp sauce, bbq sauce, hot sauce. nincs limit, mindent lehet kombinálni mindennel.
krumpli 3 méretben és kétféle ízben: little, regular, large, salty, cajun.
ez mind ki van írva egy kurvanagy táblára, amit szinte mindenki tátott szájjal bámul hosszú percekig, miközben várakozik.
szerintem ez elég egyszerű, kiválasztod a megfelelő hamburgert a megfelelő méretben, kiválasztod a feltéteket és a krumplidat, ennyike.
a nép ezt nem tudja. a nép jó esetben azt tudja, hogy kérek egy hamburgert, krumplit meg üdítőt. és akkor kezdődik a barkochba.
with cheese or without?
little or regular?
salty or spicy?
little, regular or large?
softdrink or water or milkshake?
ja, nem is. az első, hogy kérnek egy burgert és várnak. ilyenkor szinte kivétel nélkül mindenkitől egyesével meg kell kérdezni, hogy krumplit is kér-e. jaaaa, perszeeee. akkor mondjad bzmeg! aztán még hogy inni is szeretne-e, hát nyilván azt is szeretne, de hogy magától meg nem mondaná, az hétszentség. nem is értem, mi a szart titkolóznak.
aztán ha lehet átlagolni különféle népeket a fogyasztási szokásaik vagy mittudoménmi alapján, akkor a következő minták vannak:
ha muszlimok jönnek:
-give me a hamburger!
-with cheese or without?
-with cheese.
-single or double?
-single.
-any toppings?
-no. just mayo and lettuce.
-any fries?
-yes, small.
-salty or spicy?
-no no, not spicy!!!
-anything to drink?
-kola, kola!
variációk muszlim vásárlók esetében:
-give me a cheeseburger, without cheese!
-what is the difference between the hamburger and the cheeseburger?
-a cheeseburger comes with cheese?
-the meet is halal?
kedvenc sztorim:
-the meet is halal?
-no, it's not halal.
-ok, bye.
2 perccel később visszajön:
-the fries: halal?
-it's a potato, man!
-ok, give me one!
(a fejem valami ilyesmi forma lehetett, vagy ezek tetszőleges keveréke. :D)
ha távol-keletiek jönnek:
-i would like a hamburger.
-any toppings?
-no.
-it's free.
-everything.
ha spanyolok, olaszok, portugálok, dél-amerikaiak jönnek:
na ők tök változatosan esznek, náluk a kiejtés érdekes: lettuccse, kepcsup, grilléd ónion, mászrúm...
ha kelet-európaiak jönnek:
itt is a kiejtés mókás: dzsalapennyo, dzsapalennyo, hamburrrrgerrr, tométó, májó...
ha franciák jönnek:
az első kérdés mindig: beszélsz franciául?
sokszor nagyon kell rajtuk röhögnöm, de ugye nem lehet. meg aztán egy idő után tényleg felőrli a sok hülyeség az ember idegeit. napi 130-170 vásárlással számolva legalább 250x kell feltenni ugyanazt a kérdéssort, de inkább többször, mert ugye egy vásárlás nem egyenlő egy vevővel, többnyire társaságban jönnek. mindenkinek egyesével elmondani, mit jelent, hogy feltét, hogy több mint 100 féle üdítő van és a coke machineből tudja kifejni, hogy azt hol találja, hogy a rendelését hol tudja felvenni, hol a szalvéta, a wc, a szívószál...
és akkor még nem beszéltem a részegekről és bunkókról:
-aki hadar, majd lesajnálva megkérdezi: nem értetted, mi, amit mondtam, majd kiröhög
-aki csettint, mint a kutyának
-aki idegbeteg, mert nem érti, hogy kell rendelni és velem pattog, hogy ez milyen bonyolult rendszer
-aki be van baszva, nincs nála elég pénz és ezért lekurváz
-aki be van baszva, rendel valamit, csak azért tud fizetni, mert contactless kártyája van és ahhoz nem kell pin kód, mert az nem jut eszébe, majd 5 perccel később az se, hogy már rendelt és újra jön
és még valami. a legundorítóbb dolog az egészben: a five guysban nagy dobozok vannak kirakva, tele földimogyoróval. ez ingyenes. (láttam menedzser figurát, aki az öltöny belső zsebébe pakolta a mogyorót, me' ugye ingyé' van, visz az irodába is.) az egy helyzet, hogy dobálják szanaszét a héjját*, viszik ész nélkül mindenhova, még a slozira is, de ugye mire odaérnek a kasszához, addigra pépesre nyammogják a mogyit, majd BELEKÖPIK az arcomba. illetve egyszer a szemembe is. akkor azt hittem, behányok.
szóval ezek a népek. a föld minden szegletéből. a világ gyors pusztulásra van ítélve, én mondom.
*pillanatra elgondolkodtam, hogy vajon nem-e a héját dobálják esetleg. :D
Tuesday, 4 August 2015
#187 - utitars
beszelgettem ma egy japan nenivel a buszon. ugy kezdtuk, hogy ultunk szepen egymas mellett, aztan a kozelunkben ket asszony elkezdett valami mulatozos, sikitozos videot bomboltetni a telefonjan, mi meg osszeneztunk, hogy kik ezek az isten barmai.
tok jot dumiztunk, a mami 75 eves, '71 ota el Londonban, dolgozott Hollandiaban es Svajcban is, ugyanannak a nemzetkozi, tobb mint 10ezer fot foglalkoztato cegnek. azert jott el otthonrol, mert 4 fiutestvere van es ot, az egy szem lanyt mindig azzal baszkuralta az anyukaja, hogy mikor megy mar ferjhez. persze meghalni haza szeretne menni, mert itt senkije nincs. meselte, hogy amikor o jott, az volt a golden age, meg hogy regen Golders Greent csak "jj areanak" hivtak, mert zsidokkal es japanokkal volt tele. aztan a japan iskola elkoltozott, a japok meg mentek utana. megtudtam meg, hogy o buddhista, de nem gyakorolja a vallasat, hogy volt egy magyar ismerose, ezert sokat tud Magyarorszagrol es sajnal bennunket a kommunista elnyomas miatt. es hogy a kinaiakat es oroszokat nem szereti, mert azok is kommunistak, raadasul a kinaiak utaljak a japanokat, megis oda mennek elni, mert ott szabadok lehetnek. beszelgettunk meg Hirosimarol es Pearl Harbourrol, az amerikai es brit akcentusrol es arrol is, hogy a kozmetikumok milyen dragak. vegul hazaertunk, szep napot kivantunk egymasnak, o ment jobbra en meg balra.
furcsa volt, mert en ugye nem nagyon szeretek beszelgetni idegenekkel, de ez most jol esett.
tok jot dumiztunk, a mami 75 eves, '71 ota el Londonban, dolgozott Hollandiaban es Svajcban is, ugyanannak a nemzetkozi, tobb mint 10ezer fot foglalkoztato cegnek. azert jott el otthonrol, mert 4 fiutestvere van es ot, az egy szem lanyt mindig azzal baszkuralta az anyukaja, hogy mikor megy mar ferjhez. persze meghalni haza szeretne menni, mert itt senkije nincs. meselte, hogy amikor o jott, az volt a golden age, meg hogy regen Golders Greent csak "jj areanak" hivtak, mert zsidokkal es japanokkal volt tele. aztan a japan iskola elkoltozott, a japok meg mentek utana. megtudtam meg, hogy o buddhista, de nem gyakorolja a vallasat, hogy volt egy magyar ismerose, ezert sokat tud Magyarorszagrol es sajnal bennunket a kommunista elnyomas miatt. es hogy a kinaiakat es oroszokat nem szereti, mert azok is kommunistak, raadasul a kinaiak utaljak a japanokat, megis oda mennek elni, mert ott szabadok lehetnek. beszelgettunk meg Hirosimarol es Pearl Harbourrol, az amerikai es brit akcentusrol es arrol is, hogy a kozmetikumok milyen dragak. vegul hazaertunk, szep napot kivantunk egymasnak, o ment jobbra en meg balra.
furcsa volt, mert en ugye nem nagyon szeretek beszelgetni idegenekkel, de ez most jol esett.
Subscribe to:
Posts (Atom)