a minap egy 40 koruli roman ferfi vevonk ugy gondolta, felvilagosit a noi principiumrol. a bizalmaskodashoz eleg volt neki annyi, hogy "szomszedok" vagyunk. bar eloszor azt hitte, angol vagyok. ennyit az akcentusomrol. :D (volt egy 70 koruli angol mami is a minap, egyszercsak azt mondja, ez magyar akcentus? mert neki az apukaja magyar volt es ismeros neki. hat... ennyit az akcentusomrol. :D na de vissza a megmondohoz!)
- csaladdal elek itt?
- igen, a partneremmel.
- gyerek?
- nincs, nem tervezunk.
- hogyhogy nem, egy nonek szulnie kell.
- igen, tudom, hogy sokan igy gondoljak, en viszont nem. 35 eves vagyok (reakcio: pffff majd rohog...), van par tervem, gyerekcsinalas nincs koztuk.
- meg fogom banni.
- az az en gondom lesz.
- na nem baj, majd ha nekem lesz, akkor adok neked egyet.
- de azert vard meg, hogy kerjem...
kollegak vegighallgattak, nem kaptak szikrat. elmeseltek annak is, aki epp nem volt ott, o kerdezett ra, hogy hogy reagaltam, merges voltam-e. nem. volt ra 20 evem, hogy megtanuljam a helyen kezelni. :)
Pff, annyira utálom az ilyet. Nem az ő dolga, kussoljon.
ReplyDeleteAzert annyira nem vagy meg gyakorlott :)
ReplyDeleteEn a csaladdal elesre szimplan azt valaszoltam volna, hogy igen.
Ha meg tovabb kerdez, akkor pedig megmondom, hogy bocs, de en itt dolgozom, nem a beszelgetesert fizetnek.