kedves naplóm! jól elhanyagoltalak mostanában, bocsesz...
az úgy volt, hogy februárban voltam tesómnál barcelonában, arról akartam írni egy posztot, mert annyira jól éreztük magunkat, olyan sokat röhögtünk, hogy mindenképpen le szerettem volna jegyezni. aztán elmaradt. pedig olyan kifejezések hangzottak el, mint például a "fehér hajbőr"... hát bőgtünk a röhögéstől. :D
barcelonával egyébként nem lehet betelni. a legjobb város, ahol valaha jártam.
lejártuk a lábunkat tövig, reggel 10-től este 7-ig egyfolytában mentünk, még enni se álltunk le, azt is séta közben ejtettük meg. egyedül a barcelona katedrálisban ültünk le pár percre hűsolni. 20 fok volt február elején, majd' kigyulladtunk. :)
egy nap voltunk tarragonában és altafullaban, ott se spóroltunk a kilométerekkel. szeretem spanyolországot.
hazaérve volt egy kis lelki válságom, azt hittem ugyanis, hogy Norbi nélkül nem fogom jól érezni magam és hát pedig de... szóval hazaérve volt egy olyan érzésem, hogy lehet, hogy már nem is szeretem őt igazán? ettől aztán teljesen idegbeteg lettem, nem is volt kedvem beszélgetni se. de aztán pár nap után helyrebillent az agyam és minden rendben azóta is. :)
aztán jött a március és a kanári-szigetek, fuerteventura. nagyon jó volt, jókat ettünk, jókat ittunk, egyfolytában kirándultunk, bejártuk a szigetet keresztbe-hosszába, a szálláson csak addig voltunk, amíg aludtunk. nagyon érdekes ez a darabka föld az óceánban, a legkopárabb hely, ahol valaha jártunk. másztunk vulkánt, bejártunk barlangot, markolásztunk fekete homokot, rohangáltunk aranyszínűben és napoztunk fehér fövenyen. ettünk friss halat, de olyan frisset, hogy a bártól 20 méterre lévő óceánból fogták ki, fel is hívták a figyelmünket rá, hogy ez friss, nem az, amit a sziget másik oldaláról, 20 kilométerről hoztak. :D összehaverkodtunk az összes fellelhető mókussal, összefutottam a konyhában a sziget szerintem legnagyobb csótányával, ami elkezdett üldözni, de szerencsére Norbi megmentett, és természetesen első nap beköltözött (volna) az apartmanba egy macska (ha hagytuk volna). :) ja, és még valami. soha ne bízzatok az okostelefonotokban! angliában egy órával errébb vagyunk spanyolországhoz és magyarországhoz képest. a szigetre megérkezvén a telefonjaink át is álltak, mutatták a helyi és az otthoni időt. nem is foglalkoztunk vele, a kanári-szigetek spanyolországhoz tartozik, ez van. egész héten jöttünk-mentünk, az egy kicsit fura volt, hogy túl későn kezd sötétedni, dehát van ilyen, eléggé délen vagyunk, ez van. meg aztán nem is érdekelt bennünket, hogy mennyi az idő, felkeltünk, amikor kialudtuk magunkat, ettünk, amikor éhesek voltunk, aludtunk, amikor elálmosodtunk. aztán utolsó este kicsit berágtam, mert az egyik étteremre ki volt írva, hogy szieszta után ekkor és ekkor nyitnak, oda is mentünk időre, de egy lélek nem volt se közel, se távol. na mondom, spanyolok meg a pontosság. másnap reggel ugyanez a boltban, ahol szendvicset akartunk venni reggelire... és nem esett le egész héten, hogy nem annyi az idő, amennyinek hittük. :D a reptéren jöttünk rá, amikor visszavittük a kocsit a kölcsönzőbe és mindenütt kint voltak ezek a nagy digitális táblák, amiken mutatják, hogy hány óra és fok van. úgyhogy volt időnk megreggelizni, nézelődni, elkölteni a maradék pénzt... és röhögni a hülyeségünkön. :D
áprilisban forgattunk egy esküvőt, az első ittenit. mindenki fekete volt rajtunk kívül. illetve volt azt hiszem három fehér vendég és még két szolgáltató, így képviseltük heten a sápadtarcúakat. :D eszméletlen buli volt, ilyen laza esküvőt még nem is láttunk. a pap is igazi mókamiki volt, a vőfély is, a zenét dj szolgáltatta, javarészt a '80-as/'90-es évek hip-hop és rap slágereit mixelte. a vágott anyagot változtatás nélkül fogadta el az ifjú pár, azt mondták, szebb lett a video, mint a valóság. :)
közben munkahelyet váltottam, de szó szerint, a cég a régi, csak a branch új. kisebb a csapat, van egy portugál, egy olasz, egy brazil és én. aranyosak, sokkal jobban érzem magam itt. arról nem beszélve, hogy minden vasárnap és bank holiday szabad, na meg havi 3 szombat is, mert szépen vetésforgóban dolgozunk olyankor. az utazás se vészes, innen tube-bal megyek a kettes zónáig, mornington crescentnél átszállok buszra és az már bevisz chancery lane stationhöz az egyes zónába, ahol a bolt van. forgalomtól függően 45 perc/1 óra az út. a reggeli műszak elég szopóka, 5:10-kor kelek, amit gyűlölök, viszont amúgy meg ez a legjobb shift, mert már fél 3-kor végzek. :)
vettem egy új telefont is, egy samsung s8-at, amivel jól megjártam, a 3. héten voltam úgy, hogy akkor most kivágom és egyúttal ki is nyírok valakit a samsung és/vagy a vodafone ügyfélszolgálatán. történt, hogy a vásárlás utáni "páradik" napon megjelent egy halvány, cérnavékony csík a képernyő jobb szélén. nem foglalkoztam vele, gondoltam, hogy tuti én állítottam el valamit. aztán egyik nap megadta magát a telefon, először az egy csíkból lett három, aztán villogott, aztán a szivárvány minden színét produkálta a képernyő és végül totálisan megadta magát. beszaladtam vele gyorsan a vodafone-ba, ahol azt mondták, hogy vigyem be a tottenham court roadnál lévő samsung boltba, mert ők ezzel nem tudnak mit csinálni. a samsung boltból elküldtek, mert hogy aznapra bezárt a bazár. de menjek át a support store-ba, csak két sarok, ők majd segítenek. másnap, mert már ők se foglalkoztak velem. ok. másnap visszamentem, hű, meg há, ki kell cserélni a képernyőt, 3 óra múlva kész lesz. mondom ok, mikorra jöjjek vissza pontosan. hát majd felhívnak. mondom min, ember? hát akkor küldenek e-mailt. az is a telefonon van, nem baj. mondtam nekik, hogy hívják Norbit, majd ő szól, a magyar telefonom nálam van. ok. végül meguntam a várakozást és visszamentem, mert basztak szólni. persze a telefon már kész volt és amikor beleraktam a kártyát, ott virítottak az üzenetek, hogy mehetek érte. na, öröm-bódottá', másnapig, amikor is észrevettem, hogy van egy buborék a képernyőben. felhúztam magam, berongyoltam a vodafone-ba, hogy azonnal cseréljék ki az egész telefont. hát azt nem lehet, mert 14 nap után már nem cserélnek, csak javítanak és különben is, hiába hivatalos samsung márkaszervizben javíttattam a készüléket, a vodás garancia így már nem él. ok. visszamentem a samsung support boltba, ők nem cserélnek, mert ők csak javításra vannak, nincs náluk telefon. ok, samsung bolt újra. ők nem cserélnek, mert nem náluk vettem, menjek vissza a vodafone-ba. itt már nem kicsit volt ki a facom mindenkivel. átmegyek a vodafone-ba, mondom mi van. hát ők nem cserélnek, mert 14 nap, de itt már nem említette a csaj, hogy a garancia nem élne a korábbi javítás miatt. menjek a samsungba. visszamentem, mondtam nekik, hogy valamit találjunk ki, mert én mindjárt sírva fakadok. összedugták a fejüket és arra jutottak, hogy hiába dumál a vodafone, hogy 14 nap, a törvény 28-at ír elő, menjek vissza és hivatkozzak erre. (a szerződésben semmi nincs erről egyébként, csak annyi, hogy ha kérdésem van, menjek be valamelyik boltjukba.) elindultam haza, gondoltam aznapra ennyi elég is lesz. de közben ránéztem a vodafone weboldalára, és megfogadtam, hogy ezentúl nem hallgatok egy senkiházi ügyintézőre se. persze én voltam a marha, ezzel kellett volna kezdenem, de ki gondolta hogy átbasznak... szóval a weben feketén-fehéren le van írva, hogy a vásárlástól számított 30 napon belül indoklás nélkül kérhetek cserét. így aztán szépen átugrottunk brent crossba, mutattam nekik a telefont, mondtam, hogy ki szeretném cserélni, 10 perc alatt a kezemben volt az új. ebből is tanultam.
ja és egyébként marha vicces volt, ugye samsung store, mindenhova kiplakátolva, hogy kérdezd szakértőinket, erre megkérdezi a csávó, hogy ez s7? a másik, hogy ez s8 vagy s8 edge? (az s8-ból nincs sima, csak edge.) majd aláíratnak velem egy papírt, hogy ha miattam történt a meghibásodás, mert mondjuk víz van a telefonban, akkor fizetnem kell a javításért. csak mondom, hogy ez egy vízálló telefon, le lehet vele menni a víz alá - tengerbe, medencébe, fürdőkádba - videozni, fotózni.
gondolkodom, hogy írjak-e nekik panaszlevelet. megérdemelnék, de semmi kedvem.
hát ezek vannak, jövő héten meg megyünk haza, várom is meg nem is. jó lesz látni az otthoniakat, de a helyszín... mennék inkább tengerpartra. :D
"Mindenki fekete volt rajtunk kívül"
ReplyDeleteFura érzés mi? DD
kicsit igen, de mivel mindenki teljesen normális volt, egy idő után már nem tűnt fel. :D
DeleteEz a telefonos sztori.. Csoda, hogy sírva akartál csak fakadni, nem pedig asztalt borogatni.
Delete