Norbi pénteken ünnepelte a boldog szülinapját. a harmincadikat. akkor csak egy pici jelképes valamicskét kapott, mert meglepetésbulit szerveztem neki a barátaival vasárnapra, ez volt az igazi ajándék. volt torta, meg bográcsozás, hempergés és röhögés.
az ital- és tortafelelős én voltam. pálinkát rendeltek és üdítőt. pálesz volt itthon, az üccsikéket meg ráfogtam az egyik kolléganőmre, hogy ő kért meg, vásároljunk be neki, mert nincs kocsija és nem akar ennyi motyót cipelni. volt ám nyarvogás, hogy minek kell ilyen hülyeségeket elvállalni! bevásárlás után elkanyarodtunk a banános-csokis tortáért. persze ott már nem nagyon tudtam titkolni, hogy mire készülök, de azért vicces volt, mert még ott is azt hitte az ünnepelt, hogy hozzájuk megyünk. úgyhogy az utolsó percig sikerült titokban tartani a babazsúrt.
a srácok előkészítették a hozzávalókat, mire odaértünk. mivel azt találták ki, hogy nyúl lesz és ez ügyben én nem rendelkezek semmiféle tapasztalattal Norbi ízlését illetően, mondtam nekik, hogy ne nagyon reklámozzák a tapsihapsit, nevezzük a húst csirkének. mikor megkóstolta és közölte, hogy finom, akkor elárultuk neki, hogy nyuszit evett. jól kiröhögött bennünket, mert ő szereti a nyulat, meg hogy fura volt neki, hogy nem tipikus csirke kinézete van a cuccnak. még kérdezte is valamelyik darabról, hogy az melyik része a csirkének, de megnyugtatták a fiúk, hogy a teste. :D
vidám nap volt.
apa nyulat főz
gülü cica, alias Púder
eredeti megjelenés: 2014. 10. 13.
No comments:
Post a Comment